Premontrei templom és rendház

A Fájdalmas Szűz tiszteletére felszentelt templomot eredetileg a pálos rend építtette. A munkálatok lefolyásának idejét csak valószínűsíteni lehet, valamikor az 1740 és 1772 közé eső periódusban épülhetett. A pálos rendet II. József 1786-ban felszámolta, így váradi templomukat és rendházukat 1808-ban a premontrei rend foglalhatta el. A rendház épületét 1872-1874 között jelentősen kibővítették, eklektikus stílusban alakították ki. A már kibővített épületben kapott helyet a nagyváradi főgimnázium, illetve a Királyi Jogakadémia is. Bár a premontrei atyák csak 1802 után tértek vissza Nagyváradra, hogy a pálosok egykori templomát és kolostorát elfoglalva átvegyék a város katolikus főgimnáziumának irányítását, maga a rend ennél sokkal régebb óta jelen van a város történetében.

A Fájdalmas Szűz tiszteletére felszentelt templomot eredetileg a pálos rend építtette. A munkálatok lefolyásának idejét csak valószínűsíteni lehet, valamikor az 1740 és 1772 közé eső periódusban épülhetett. A pálos rendet II. József 1786-ban felszámolta, így váradi templomukat és rendházukat 1808-ban a premontrei rend foglalhatta el. A rendház épületét 1872-1874 között jelentősen kibővítették, eklektikus stílusban alakították ki. A már kibővített épületben kapott helyet a nagyváradi főgimnázium, illetve a Királyi Jogakadémia is. Bár a premontrei atyák csak 1802 után tértek vissza Nagyváradra, hogy a pálosok egykori templomát és kolostorát elfoglalva átvegyék a város katolikus főgimnáziumának irányítását, maga a rend ennél sokkal régebb óta jelen van a város történetében. II. István király 1131-ben, még a rendalapító Szent Norbert életében telepített premontreieket, elsőként Nagyváradra, az úgynevezett Váradelőhegyi Konventbe, amely így nem csak a premontrei rend magyarországi anyakolostora, de az alapító király temetkezőhelye is lett. A középkorban elpusztult kolostor helyét korábban a mai Kálvária-hegyen felételezték, de az elmúlt években régészeti ásatások során egy magaslattal keletebbre, az egykori Szent István hegy platóján sikerült rábukkanni, szaporítva ezzel a feltáratlan magyar királyi temetkezőhelyek számát. A premontrei rend bihari birtokainak kormányzójáról, Helker Félixről kapta a nevét a környék legnagyobb idegenforgalmi vonzerejének számító Félix-fürdő, amelynek kiépítését a 18. században a területet birtokló premontreiek kezdték el.

II. István király 1131-ben, még a rendalapító Szent Norbert életében telepített premontreieket, elsőként Nagyváradra, az úgynevezett Váradelőhegyi Konventbe, amely így nem csak a premontrei rend magyarországi anyakolostora, de az alapító király temetkezőhelye is lett. A középkorban elpusztult kolostor helyét korábban a mai Kálvária-hegyen felételezték, de az elmúlt években régészeti ásatások során egy magaslattal keletebbre, az egykori Szent István hegy platóján sikerült rábukkanni, szaporítva ezzel a feltáratlan magyar királyi temetkezőhelyek számát. A premontrei rend bihari birtokainak kormányzójáról, Helker Félixről kapta a nevét a környék legnagyobb idegenforgalmi vonzerejének számító Félix-fürdő, amelynek kiépítését a 18. században a területet birtokló premontreiek kezdték el.

Fotógaléria