A Nagyváradi Római Katolikus Püspöki Palota
Az osztrák barokk stílusjegyeit viselő püspöki palota építését Patachich Ádám püspök rendelte el. Az épület megtervezésével Franz Anton Hillebrandt-et bízta meg, aki 1761-ben látott munkához. Az építési munkálatok 1777-re zárultak le, az előző évre a püspöki palota kápolnájának Johann Nepomuk Schöpf által festett freskói és oltárképe már elkészültek. A palota dísztermének Szent László életét ábrázoló falfestményeit Storno Ferenc 1879-re készítette el.
Az Erdély legnagyobb barokk világi épületeként számon tartott palotának a helyi hagyomány szerint 365 ablaka van. Tervezője, Franz Anton Hillebrandt, korának egyik legnevesebb építésze volt. A munkálatok kezdetekor még „csak” a magyar királyi kamarának dolgozott, de alig tíz évvel később már a bécsi császári udvar főépítésze lett. Nevéhez fűződik a budavári királyi palota, a pozsonyi vár, valamint a bécsi Hofburg átépítése is.
Az osztrák barokk stílusjegyeit viselő püspöki palota építését Patachich Ádám püspök rendelte el. Az épület megtervezésével Franz Anton Hillebrandt-et bízta meg, aki 1761-ben látott munkához. Az építési munkálatok 1777-re zárultak le, az előző évre a püspöki palota kápolnájának Johann Nepomuk Schöpf által festett freskói és oltárképe már elkészültek. A palota dísztermének Szent László életét ábrázoló falfestményeit Storno Ferenc 1879-re készítette el.
Az Erdély legnagyobb barokk világi épületeként számon tartott palotának a helyi hagyomány szerint 365 ablaka van. Tervezője, Franz Anton Hillebrandt, korának egyik legnevesebb építésze volt. A munkálatok kezdetekor még „csak” a magyar királyi kamarának dolgozott, de alig tíz évvel később már a bécsi császári udvar főépítésze lett. Nevéhez fűződik a budavári királyi palota, a pozsonyi vár, valamint a bécsi Hofburg átépítése is.