A kanonoksor

Építészeti szempontból a kanonoksor épületegyüttesét 10 egymáshoz épített, ennek ellenére egymástól független épület alkotja. Bár az említett épületek időben nem egyszerre keletkeztek, homlokzataik stílusa (az apróbb részletektől eltekintve) mégis egységet mutat. Az említett okokból kifolyólag sem tervezőjét, sem kivitelezőjét nem ismerhetjük. Mind építészeti szempontból, mind stílusát tekintve egységes a földszinti árkádsor. Az 1750 és 1875 között épített tíz kanonoki lakás egységében vizsgálva, stílusában a klasszicizáló barokkot képviseli, és bár a barokk túlzó ornamentikáját teljes mértékben nélkülözi, összhatásában mégis egyike a város legszebb barokk épületeinek.

A 18. század közepétől a mindenkori magyar uralkodók előszeretettel jutalmazták a tudományos vagy irodalmi életben jeleskedő egyházi személyeket a váradi kanonoki székek egyikével.

Ennek köszönhetően a Kanonok-sornak számos híres lakója volt az elmúlt 250 évben: Pray György, a tudományos igényű magyar történeti kutatás atyja, Schönvizner István és Rómer Flóris, a magyar régészet megteremtői, Fejér György, a magyar oklevéltan jeles művelője, vagy Fraknói Vilmos, a római magyar történeti intézet és művészház alapítója.

Építészeti szempontból a kanonoksor épületegyüttesét 10 egymáshoz épített, ennek ellenére egymástól független épület alkotja. Bár az említett épületek időben nem egyszerre keletkeztek, homlokzataik stílusa (az apróbb részletektől eltekintve) mégis egységet mutat. Az említett okokból kifolyólag sem tervezőjét, sem kivitelezőjét nem ismerhetjük. Mind építészeti szempontból, mind stílusát tekintve egységes a földszinti árkádsor. Az 1750 és 1875 között épített tíz kanonoki lakás egységében vizsgálva, stílusában a klasszicizáló barokkot képviseli, és bár a barokk túlzó ornamentikáját teljes mértékben nélkülözi, összhatásában mégis egyike a város legszebb barokk épületeinek.

 A 18. század közepétől a mindenkori magyar uralkodók előszeretettel jutalmazták a tudományos vagy irodalmi életben jeleskedő egyházi személyeket a váradi kanonoki székek egyikével.

Ennek köszönhetően a Kanonok-sornak számos híres lakója volt az elmúlt 250 évben: Pray György, a tudományos igényű magyar történeti kutatás atyja, Schönvizner István és Rómer Flóris, a magyar régészet megteremtői, Fejér György, a magyar oklevéltan jeles művelője, vagy Fraknói Vilmos, a római magyar történeti intézet és művészház alapítója.

Fotógaléria