SZENT LÁSZLÓ ÖRÖKSÉGE

„…nem igyekezett sem felkenekedni, sem királlyá koronáztatni magát: a királyi jelvényeket tisztelettel maga előtt vitetve nem azért töltötte be a királyi méltóság feladatát, hogy az első legyen, hanem hogy hasznos legyen.” A szent középkori legendája ekképp írja le Árpád-házi I. László királlyá koronázását a székesfehérvári Boldogasszony templomban. Krónikásai egyöntetű  véleménye, hogy a keresztény hazafi mindenkori megtestesítője Magyarországon, aki elsődleges feladatának a pártütések felszámolását és a béke helyreállításét tekintette. Az ország európai stabilitását Adelhaide német hercegnővel 1079-ben megkötött házassága is erősítette, közös leányukból, Piroskából, akit szentként
>>
tisztel a keleti kereszténység, bizánci császárné lett. A keresztény lelkület és az egyház megerősödését egy másik fontos, rég várt esemény is szolgálta: 1083-ban VII. Gergely pápa a római katolikus egyház szentjei közé emelte István királyt. Ennek örömére három napos böjtöt hirdettek ország szerte, még a király ellen ármánykodó, Visegrádon bebörtönzött Salamont is szabadon engedték, hogy részt vegyen augusztus 20-án István sírjának felnyitásán és hamvainak oltárra emelésén. Csodálatos gyógyulásokról maradtak feljegyzések, a Biharba elkerült, épen maradt Szent Jobbnak pedig Szentjobbon, a Berettyó közelében emeltetett kolostort az uralkodó.
Olvasson tovább

„…nem igyekezett sem felkenekedni, sem királlyá koronáztatni magát: a királyi jelvényeket tisztelettel maga előtt vitetve nem azért töltötte be a királyi méltóság feladatát, hogy az első legyen, hanem hogy hasznos legyen.” A szent középkori legendája ekképp írja le Árpád-házi I. László királlyá koronázását a székesfehérvári Boldogasszony templomban. Krónikásai egyöntetű  véleménye, hogy a keresztény hazafi mindenkori megtestesítője Magyarországon, aki elsődleges feladatának a pártütések felszámolását és a béke helyreállításét tekintette. Az ország európai stabilitását Adelhaide német hercegnővel 1079-ben megkötött házassága is erősítette, közös leányukból, Piroskából, akit szentként 

tisztel a keleti kereszténység, bizánci császárné lett. A keresztény lelkület és az egyház megerősödését egy másik fontos, rég várt esemény is szolgálta: 1083-ban VII. Gergely pápa a római katolikus egyház szentjei közé emelte István királyt. Ennek örömére három napos böjtöt hirdettek ország szerte, még a király ellen ármánykodó, Visegrádon bebörtönzött Salamont is szabadon engedték, hogy részt vegyen augusztus 20-án István sírjának felnyitásán és hamvainak oltárra emelésén. Csodálatos gyógyulásokról maradtak feljegyzések, a Biharba elkerült, épen maradt Szent Jobbnak pedig Szentjobbon, a Berettyó közelében emeltetett kolostort az uralkodó.

Olvasson tovább

EGYHÁZMEGYÉNK VÉRTANÚI

Boldog Bogdánffy Szilárd

Bogdánffy Szilárd 1911. február 21-én született a Torontál vármegyei Feketetón (Crna Bara, ma Szerbia területén). Édesapja, az örmény nemesi származású Bogdánffy Ignác a falu tanítója volt, édesanyja Welebny Aranka. Tanulmányait Torontálkeresztesen (Cruceni, Románia), édesapja új állomáshelyén kezdte meg, majd a temesvári Piarista Főgimnáziumban folytatta, ahol 1929-ben érettségizett.
Olvasson tovább

Boldog Apor Vilmos

Apor Vilmos 1892. február 29-én született Segesváron, sokgyermekes családban. Édesapja korán meghalt, kiváló neveltetését mélyen vallásos édesanyjának köszönhette. Papi hivatása már nagyon korán jelentkezett. A középiskola befejezése előtt azt kérte édesanyjától karácsonyi ajándékként, hogy az érettségi után azonnal beléphessen a szemináriumba. 1910-ben kezdte meg innsbrucki tanulmányait.
Olvasson tovább

Boldog Bogdánffy Szilárd

Bogdánffy Szilárd 1911. február 21-én született a Torontál vármegyei Feketetón (Crna Bara, ma Szerbia területén). Édesapja, az örmény nemesi származású Bogdánffy Ignác a falu tanítója volt, édesanyja Welebny Aranka. Tanulmányait Torontálkeresztesen (Cruceni, Románia), édesapja új állomáshelyén kezdte meg, majd a temesvári Piarista Főgimnáziumban folytatta, ahol 1929-ben érettségizett.

Olvasson tovább

Boldog Apor Vilmos

Apor Vilmos 1892. február 29-én született Segesváron, sokgyermekes családban. Édesapja korán meghalt, kiváló neveltetését mélyen vallásos édesanyjának köszönhette. Papi hivatása már nagyon korán jelentkezett. A középiskola befejezése előtt azt kérte édesanyjától karácsonyi ajándékként, hogy az érettségi után azonnal beléphessen a szemináriumba. 1910-ben kezdte meg innsbrucki tanulmányait.

Olvasson tovább