Gránátalma Patikatörténeti Gyűjtemény

A portugáliai Montemor-o-Novo városban 1495. március 8-án született Joao Ciudad, aki Istenes Szent Jánosként,1690-ben vált a római katolikus egyház szentjévé. A szegény betegek és elesettek védelmezője Avilai Szent János prédikációjának hatására, 42 évesen tért meg, majd egzisztenciáját feladva, a spanyolországi Granadában megalapította első kórházát. Halála után 36 évvel V. Sixtus pápa kanonizálta az általa alapított Betegápoló Irgalmasrendet.

A Betegápoló Irgalmasrend 1760 őszén telepedett meg Nagyváradon, miután poroszlói Gyöngyösy György kanonok végrendeletében 25 ezer forintos alapítványt tett egy szegény betegeket ellátó kórház létrehozására. A mizeri rendház és kórház telkén először az Őrangyalok tiszteletére felszentelt kápolna épült fel 1753-ban, amely elliptikus kupolájával a magyar építészet egyik különlegessége. Ezt követte a templomra merőleges, háromtraktusos, emeletes rendház 1763-ban. Az akkor még csak egyszintes kórház az utca vonalával párhuzamosan, 1766-ban épült fel. Az ispotály ünnepélyes megnyitására 1767. augusztus 30-án, Őrangyalok ünnepén került sor.

A rend  gyógyszertára eleinte két helyiségből, az officinából és a patikus cellájából állt, s kizárólag a kórházat látta el. Ezt bővítették későbbiekben konyhával, azaz a laboratóriummal, az akváriummal  (a nedves anyagok tárolására alkalmas pincehelyiséggel), anyagkamrával, amely az emeleten kapott helyet és a tetőtérben elhelyezett herbáriummal.

A gyógyszertár mai, klasszicizáló bútorzatát a rend asztalosa, Christianus Heinricher készíthette a 18. század utolsó éveiben. Az officina barokk faliórája 1768-ből származik, a bécsi rendház adománya. Az officina kialakítása görög-római mitológiai ihletésű. A terem boltozatos mennyezetének középpontjában Hygieia, az egészség és tisztaság istennője áll, akit puttók kíséretében, az istenek virágával, rózsával ábrázol a szekkó ismeretlen festője. Említést érdemelnek még a patika aranyozott gipszből készült, görög isteneket és tudósokat ábrázoló büsztjei a 19. századból.

Az Istenes Szent János, a szegény betegek és elesettek védelmezője alapította Betegápoló Irgalmasrend 1760 őszén telepedett meg Nagyváradon. A mizeri rendház és kórház telkén először a Szent Őrzőangyalok tiszteletére felszentelt kápolna épült fel 1753-ban, amely elliptikus kupolájával a magyar építészet egyik különlegessége. Ezt követte a templomra merőleges, háromtraktusos, emeletes rendház 1763-ban. Az akkor még csak egyszintes kórház az utca vonalával párhuzamosan, 1766-ban épült fel. Az ispotály ünnepélyes megnyitására 1767. augusztus 30-án, a Szent Őrzőangyalok ünnepén került sor.

A rend  gyógyszertára eleinte két helyiségből, az officinából és a patikus cellájából állt, s kizárólag a kórházat látta el. Ezt bővítették későbbiekben konyhával, azaz a laboratóriummal, az akváriummal  (a nedves anyagok tárolására alkalmas pincehelyiséggel), anyagkamrával, amely az emeleten kapott helyet és a tetőtérben elhelyezett herbáriummal.

A gyógyszertár mai, klasszicizáló bútorzatát a rend asztalosa, Christianus Heinricher készíthette a 18. század utolsó éveiben. Az officina barokk faliórája 1768-ből származik, a bécsi rendház adománya. 

Fotógaléria